Hétköznapi feszültségeink

2015.09.21 13:29

Manapság a legtöbbünk életét a gyorsaság, a felbecsülhetetlen információ mennyisége és az elvárosiasodott lét jellemzi. A felgyorsult életvitellel (munkavégzés, mozgásszegény életmód, technológia hatásai, határidők, áremelések, dugók, tömeg és zaj) úgy érezhetjük, hogy szétforgácsolódunk a hétköznapokban.

Ha a szervezetünk képtelen alkalmazkodni a változó körülményekhez és folyamatos feszültséget vagy a tartós idegességet él át, akkor a mindennapi eseményeket is stressznek éljük meg. A stressz a tartósan fennálló negatív ingerekre adott válasz a szervezet részéről.

Sok esemény okozhat stresszt. Néhány közülük egyszerre nagyszámú embert érint – háborúk, tömegbalesetek és a földrengések esetén.  Más típusúak az egyén életének nagyobb fordulatai: költözés, állásváltoztatás, házasságkötés, betegség, veszteségek (válás, haláleset, munkahely elvesztése). A stresszt belső konfliktusok  is kiválthatják, mint a párkapcsolati problémák vagy a hiánya miatt kialakuló feszültség, a közösségbe való beilleszkedés vágyának be nem teljesülése, az elfojtott érzelmek, gondolatok vagy vágyak okozta belső feszültség.

Hosszabb ideig fennálló tartós stressz hatására kialakulhat: tartósan rossz közérzet, szomorúság, ingerlékenység, türelmetlenség, döntéshozatali nehézségek, fáradtság. Nehézségeink lehetnek az összpontosításban, nem tudjuk, hogy milyen cselekvési lehetőségeink vannak, vagy aggódunk cselekedeteink következményeit illetően.

A stressz önmagában még nem betegség, de mivel a stresszre adott leggyakoribb érzelmi válaszunk a szorongás és a harag, akár testi-lelki betegségek (pl. pánikzavar, fóbiák, magas vérnyomás, alvászavarok) elindítója lehet.

A stresszkezelésnél leegyszerűsítve két út mutatkozhat:

1. A stresszhelyzet hatásának csökkentése

2. A stresszel való megküzdésünk erősítése

Eredményként pedig a stresszre adott érzelmi reakció mérséklése következhet be. Ezt segítheti a társasági kapcsolatok kiépítése és az önismeret fejlesztése is.

 Törekednünk lehet a stressz állapot felismerésére és a stresszt okozó helyet vagy ok megkeresésére. El tudjuk-e azt távolítani vagy el lehet kerülni? Ha ez nemleges választ szül, a következő lépés lehet, hogy megkérdezzük magunktól: Tudjuk-e csökkenteni a behatás idejét és erősségét? Tudunk-e új célt kitűzni? Próbáljunk meg úgy tekinteni a stresszre, mint egy olyan helyzetre, amelyet meg kell oldani, s nem olyanra, amely le akar győzni! Ne kérdezzük: mi lett volna, ha...?

Készíthetünk időbeosztást, hogy mit szeretnénk egy adott napon elvégezni és fontos, hogy iktassunk közbe elegendő szünetet és pihenőt. Csak nyugodt állapotban tudunk koncentrálni, világosan gondolkozni és reális célokat kitűzni.

Erősítenünk szükséges a testünk fizikai állapotát, fontos lehet a rendszeres sportolás vagy séta. De végezhetünk lazító gyakorlatokat is (mély lélegzés, relaxáció, jóga, autogén tréning) vagy vehetünk egy kellemes fürdőt, és sokat segíthet a masszázs és a szaunázás, a gyógynövények (a citromfű, a levendula), végül a pihentető és rendszeres alvás is