A bántalmazás hatásai

2018.12.05 15:03

Bántalmazás esetén az erőszak nem szimmetrikus és nem kölcsönös a pár tagjai között; bántalmazó kapcsolatban szabad akarata már csak az egyik félnek van, a bántalmazók általában férfiak, míg a bántalmazottak nők; a kettejük közti dinamikus folyamat ismétlődő, és egyre erősebb erőszakot foglal magában. Az egyszerűség és a statisztika miatt (a nők 20%-a átél valamilyen erőszakformát a családban) a "bántalmazott" szót itt nőkre értem, a férfi pedig a "bántalmazó". 

A családon belüli bántalmazás általában nem a kapcsolat legelején kezdődik, azt találták, hogy a házasság vagy együttélés utáni első években történik változás. Az első bántalmazásoknál szinte mindig a bántalmazott (nő)  hibáztatja önmagát, ezt erősíti benne a párja (a férfi) is, de megígéri, hogy nem teszi többé.

A második-harmadik bántalmazásnál már lehet, hogy eltávozik a szüleihez vagy barátaihoz, de ismét visszatér az újabb fogadkozások után, és reméli, hogy a férfi megváltozik.

 

Azt hiszi a távozásából tanult a férfi, és nem fogja többet bántani. Az ismétlődő bántalmazások során fokozódik a nő önhibáztatása, és elhiszi, hogy a bántalmazás elkerülését, megszüntetését a viselkedésének változtatásával elérheti. A férfi vádjával alátámasztja ezt.

Majd rájön, hogy hiába módosítja viselkedését, a bántalmazás nem változik, de ekkor már túl késő az egyszerű távozáshoz. Ha elszánja magát a változtatásra, és kilép a kapcsolatból, partnere még veszélyesebbé válhat.

A bántalmazás után a férfiak általában letagadják vagy minimalizálják az erőszakot és következményeit. Nem ismerik el, hogy bántóak lennének, azt állítják, hogy nem ők okozták a sérülést, nem emlékeznek rá, csökkentik annak súlyosságát vagy a bántalmazás gyakoriságát. Ehhez segítségül hívják a racionalizálás technikáját, valamilyen külső tényezőt okolnak vagy az önkontrolljuk elvesztését, amit azonban szintén külső okkal magyaráznak: a nők provokatív viselkedésével vagy azzal, hogy nem teljesítették a “jó feleség” szerepét. Így gyakran előfordul az áldozat hibáztatása. Mindezek lényege, hogy a felelősséget áthárítsák.

 

A bántalmazás ciklikus jellegű, az ún. erőszak-kör – három szakasza van:

1. a feszültség fokozódása: A férfi főleg lelki terrort, verbális erőszakot alkalmaz. A férfi egyre erőszakosabb és egyre nehezebben nyugszik meg, kitör a bántalmazás.
2. az akut bántalmazás:
3. a “nászút”: extrém kedvesség, ajándékok, nagyon nyugodt és szerető, mint az udvarlás alatt. A férfi bocsánatot kér a viselkedéséért, megígéri, hogy soha nem tesz ilyet többet, megváltozik a viselkedése is, így a nő elhiheti, hogy megjavult a partnere. De a férfi újra megváltozik, feszültség alakul ki és minden kezdődik elölről.