Az élet napos oldala: pozitív gondolkodás

2017.10.24 15:39

Bár a pozitív pszichológiai kutatások között számos olyan is akad, amely összefüggést talált az optimizmus és a pszichés jóllét, a „boldogság” között – de fontos tudni, hogy a kutatások azt állapították meg, hogy az optimizmus és a boldogság vagy elégedettség érzése együtt jár, nem pedig azt, hogy a boldogság oka az optimizmus.

 

Pozitív gondolkodás?

A pozitív pszichológia eredményeinek félreértelmezése nyomán alakult ki a „pozitív gondolkodás” mozgalma, amely jól jövedelmező iparággá nőtte ki magát. Az elképzelés, hogy ha pozitív dolgokra gondolunk és csak az „élet napos oldalát” nézzük, akkor boldogabbak leszünk, mára beszivárgott a mindennapjainkba.

A pozitív pszichológia túlzott leegyszerűsítése a pozitív gondolkodással való azonosítás. A kutatási eredmények szerint a boldogságra való képesség 50%-ban öröklött tényező. Mindössze 10%-ban függ a boldogságunk körülményeinktől, így az életünkben a környezeti tényezők megváltozásától nem leszünk sokkal boldogabbak. Viszont 40% a mi részünk abban, hogy tehetünk valamit azért, hogy boldogabbak legyünk.

 

„Bevonzza”

Ami a hétköznapi emberekhez eljut, az azoknak a hangja, akik azt állítják, a boldogság csak elhatározás kérdése, csak akarni kell. Gyakran hallhatjuk, hogy ha valaki rosszul érzi magát a bőrében, az a saját hibája. Sőt egyes nézetek szerint, ha valakivel valami rossz dolog történik, az azért lehetséges, mert ő azt a rossz dolgot, eseményt a gondolataival „bevonzotta”. Ezek az állítások nem csak hamisak és tudományosan teljességgel megalapozatlanok, hanem rendkívül ártalmasak is. (pl. hibáztatják az áldozatot az elszenvedett erőszakért, míg a valódi felelőssel, az elkövetővel nem foglalkoznak).

A kontroll hamis illúzióját keltik azáltal, hogy azt állítják, a gondolatainkkal befolyásolhatjuk más emberek viselkedését. A pozitív gondolkodás kényszerével ráadásul nyomást gyakorolnak az emberekre, miszerint jól kell éreznie magát, jó dolgokra kell gondolnia, különben ismét „bevonzza” a rosszat gondolatival.

 

A pozitív pszichológia képviselői azt igyekeznek feltárni, hogy milyen életmódbeli vagy pszichés jellemzők növelik az élettel való elégedettséget ill. segítik az embereket, hogy még teljesebb, boldogabb életet élhessenek. A lelki betegségek hiánya nem jár egyértelműen a pszichés jóllét, a „boldogság” elérésével.