Önértékelésünk fejlesztése

2015.10.28 08:55
Az önértékelésünk akkor ideális, ha tisztában vagyunk saját előnyös és hátrányos tulajdonságainkkal. Értékes embernek tartjuk magunkat, függetlenül a külvilág visszajelzéseitől (pl. a kritikákra nem reagálunk szélsőségesen). Törekszünk arra, hogy jó viszonyt alakítsunk ki az emberekkel és jól be tudunk illeszkedni a közösségekbe. Magunkról tett kijelentéseink őszinték, egyértelműek, elfogadó jellegűek. Vagyis jóban vagyunk önmagunkkal és jól érezzük magunkat Önmagunkkal is. Bár egyedül vagyunk, de nem érezzük magunkat magányosan.
Mégis a nyugati társadalmakban nagyon sok ember küzd önértékelési problémákkal.
Az önértékelés önmagunkról alkotott belső viszonyulás, mégis legjobban embertársainkkal együttműködve fejleszthető. Felsorolhatunk gyakorlatokat (mint azt meg is teszem), de ezeket a másik emberrel megosztva, kimondva és együtt átélve a legjobb elvégezni, hogy az ő segítségével lássuk helyesen magunkat. Ahogy a költő mondja: "Hiába fürösztöd tenmagad, csak másban moshatod meg arcodat." (József Attila) 
Jöjjenek a gyakorlatok – a teljesség igénye nélkül:
  1. Hetente egyszer átgondolhatjuk miért érzünk hálát az életben. Azért nem szükséges gyakrabban végezni, mert a kutatások azt mutatták, hogy mint mindenhez, ehhez is hamar hozzászokunk, és akkor csökken az általa kiváltott jóérzés.
  2. A nap végén visszaemlékezünk újra átélve és átérezve, hogy milyen jó és szép dolgok történtek az adott napon - akár egész kis dolgok: szép pillangót láttunk, vagy rámosolyogtunk valakire, aki visszamosolygott ránk.
  3. Ha rossz dolog jut eszünkbe, vagy negatívan ítéljük meg magunkat, akkor először felismerjük ezt magunkban, tudatosítjuk - majd megállítjuk ezt a gondolatot (gondolatstop-technika).
  4. Elképzelhetjük magunkban a lehető legjobb énünket, aki létezhet, akivé válhatunk a jövendőben. Akár mesét is írhatunk arról, hogy ha csoda történne és elvarázsolnának minket, akkor milyenné válnánk.
  5. A képzeletünk felhasználásával visszamehetünk olyan helyekre, ahol jól éreztük magunkat, vagy amikor valami kellemes esemény történt velünk (imagináció).
  6. Minden zavaró eseménynél, rossz gondolatnál visszatérhetünk a jelen pillanathoz, érzékelve, hogy hol vagyunk és épp mit csinálunk, akár légzésünk figyelése is segíthet ebben (relaxációs, meditációs technikák).
  7. Az is pozitívan hat ránk, ha szívességet teszünk másoknak: segítünk valakinek, jót cselekszünk embertársainkkal, akár csak egy kedves mosollyal.
  8. Levelet írhatunk valakinek, akinek sokat köszönhetünk, akit megdicsérhetünk.
  9. Kifejleszthetjük magunkban azt a képességet, hogy a mindennapokban észrevegyük és köszönetet mondjunk apró dolgokért, amit épp kapunk másoktól, az Élettől vagy önmagunktól.
Vissza