Szinkronicitás avagy a „véletlen egybeesések” - 2. rész
A szinkronicitás nem csak „véletlen” egybeesést jelent, hanem különös jelentéssel is bír annak számára, akivel ez az esemény történik. Ezeknek a különleges véletleneknek csak az azt átélő ember számára van jelentőségük, és nagyon szubjektívek.
Jung hangoztatta, hogy a szinkronicitás a világmindenség működési elve, amely független az ok-okozati összefüggésektől: olyan törvény, melynek működése az embert a tudatosság kiteljesedése felé segíti.
Nem sok olyan ember él, aki életére visszatekintve észre ne venné a véletlenszerű események sorozatát, amelyek jelenlegi életpályájára, házastársához, barátaihoz és egyéb kapcsolataihoz vezették, amelyek megteremtették élete jelenlegi alapjait. Sokkal nehezebb olyankor észrevenni ezeket az életeseményeket, amikor megtörténnek.
A szinkronisztikus események mindig személyesek, ezért a személy csak maga jöhet rá, hogy milyen üzenetet hordoznak. Elsősorban arra használhatjuk az egybeeséseket, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a jó úton haladunk, és jókor, jó helyen vagyunk az életben.
A véletlen beleavatkozik az életünkbe, összezavarja azt, felborítja a terveinket, váratlan fordulatokat, sorscsapásokat és csodálatos találkozásokat idéz elő.
A szinkronicitás lehetőséget kínál arra, hogy eltűnődjünk az élet értelmén. Ha figyelemre méltó eseményekkel találkozunk, akkor rákérdezünk a jelentőségükre, és a külső világ történéseit saját belső világunk folyamataival összekapcsolva segítségre lelhetünk. Valami olyasmi történik velünk, amit először nem tudunk hová tenni.
Ha azonban nyitottak vagyunk, akkor a véletlenek ráirányítják a figyelmünket olyasmikre, amiket addig nem vettünk észre. A szinkronicitást ebben az értelemben értelmezhetjük a külvilágból érkező segítségként a fejlődésünkhöz.
Ha bizonyos témák sorozatosan felbukkannak az életünkben, keresni fogjuk az értelmüket. Ilyenkor az a feladatunk, hogy megértsük életünk történéseit, és besoroljuk őket életünk folyamatába.
A szinkronicitások gyakrabban történnek olyan emberekkel, akik pszichospirituális átalakuláson mennek át, és újjászületve más értékrendszer szerint kezdenek élni, kevesebb erőfeszítéssel, intenzívebben és nagyobb örömmel tudnak a jelenben élni.
Forrás: A tudat forradalma c. könyv (szerk.László E.), edesviz.hu, harmonet.hu, meot.hu, tgy-magazin.hu