.jpg)
Szuperérzékeny vagyok?
2015.12.02 10:44
Minden ötödik ember fokozottan érzékeny, azaz szuperérzékeny, az átlag feletti intelligenciával, nagy képzelőerővel rendelkezik, és nehezebben boldogul a világban. A többség szemében visszahúzódónak, félénknek tűnnek. Azonban ez csak a látszat….
… Ha jobban megismerjük őket, rájöhetünk, hogy jobban együtt éreznek és odafigyelnek másokra, mint az átlagember.
Kívülállóknak látszanak, és valóban így is érzik magukat, viszont valójában olyan különleges emberek, akiket mélységesen félreért a környezetük. Érzékenységük miatt óvatosak és zárkózottak az idegenekkel, amit tévesen bátortalanságnak vagy bizalmatlanságnak bélyegez a többi ember. Ráadásul szeretnek egyedül is tölteni időt, ami kívülről magányosságnak és társaságkerülésnek látszik, valójában az önmagukkal való kapcsolattartás egy formája.
Egy mozgalmas és hosszabb nap után szükségét érzik, hogy kipihenjék az izgalmakat. Ennek oka, hogy alacsonyabb az ingerküszöbük, kisebb ingerre, vagyis magyarul a jelenlévő emberekre, helyzetekre, eseményekre nagyobb és intenzívebb stressz-választ adnak: magasabb lesz a stresszhormon-szintjük, izgatottabbak, többet gondolkoznak azokon és így a többiekhez képest „túlreagálják” az adott eseményt. Így többet bosszankodnak mindennapi helyzeteken (pl. lekésik a buszt, túl hangos a zene a szomszédnál).
Továbbá a belső életüket jobban, részletesebben, gazdagabban és intenzívebben élik meg. Ezért képesek mások lelki állapotára könnyebben ráhangolódni, megérzik a mások igényeit vagy ki nem mondott vágyait, kéréseit. Így azt is tudják általában, hogy a másik embernek mire van szüksége, hogy jobban érezze magát a bőrében.
Még jellemző rájuk, hogy lelkiismeretesebbek, a rájuk bízott munkát megbízhatóan ellátják, több időt és energiát fektetnek egy adott feladat végrehajtásába. De hamar idegesek lesznek, ha valaki (pl. főnök) arra kéri őket, hogy gyorsan és rövid idő alatt sok mindent csináljanak meg. Ilyenkor gyakrabban hibáznak is, mert nem teremtődnek meg a munka nyugodt légkörben történő elvégzésének feltételei, ami elengedhetetlen számukra a pontos munkához. A munkahelyen vagy iskolában sem szeretik a versenyhelyzeteket, azokat igyekeznek elkerülni, mivel idegesebbek lesznek, mint a társaik és így képességeik alatt teljesíthetnek.
Fokozottan érzékeny idegrendszerük testi „tünetekben” is megnyilatkozik: nehezen bírják az erős fényeket és hangokat, ezért – ha tehetik, akkor elkerülik a zajos helyeket. De ugyanígy a többi érzékszervük is fejlettebb lehet: nem bírják az átható szagokat, erős ízeket és a durva érintéseket. Emiatt nagyobb az intimterük, nem szeretik a zsúfolt helyeket és távolabbra állnak az emberektől. Érdekesség, hogy a koffein hatására is nagyon érzékenyek, általában nem is kávéznak, vagy ha kora délután isznak egyet, nem tudnak tőle aludni este.
Nem bírják a durva dolgokat, erőszakos eseményeket (pl. akció- vagy a horrorfilmeket), inkább a szép és harmonikus műalkotásokat kedvelik. A művészi alkotások mélyen megérintik őket, hosszan képesek azokat szemlélni és átadni magukat azok élvezetének. Általában jobban érdeklik őket a belső, lelki élet dolgai, mint a külvilág zajos eseményei, emiatt gyakran életképtelennek, zárkózottnak vagy bizonytalannak bélyegzik őket, pedig valójában magabiztosan élnek, csak nem a külső, látható világban, hanem a belső életükben. A látható világ számukra idegenebb, nem érzik annyira otthonosan magukat e földön. Ebből és érzékenységükből is következik, hogy fokozottabban érdeklődnek a spiritualitás iránt, szeretnek az élet-halál nagy kérdésein gondolkodni ill. tudatosan és emberségesen élni.
Négy árulkodó jele annak, hogy a szuperérzékenyek nyitottabbak a spiritualitásra:
-
Úgy érzik, hogy a lelki-szellemi élet határozza meg őket; intenzív belső életet élnek.
-
Szeretnek csendben lenni, nem zavarják őket a beszélgetésekben a szünetek. Ilyenkor nyugodtan gondolkoznak. Igyekeznek teljesen jelen lenni, meditálni.
-
Nagyon érdeklődnek különböző eszmék iránt, sokat beszélnek ilyen témákról.
-
Támogatóan viselkednek az emberekkel, éberen figyelnek másokra.