Tudatos jelenlét – a mindfulness elméletben
Mi a tudatos jelenlét vagy mindfulness? A tudatos jelenlét lényege, hogy teljesen a mostban vagyunk; megfigyeljük, mit érzünk, mit gondolunk, mit akarunk most, ebben a pillanatban. A tudatos jelenlét azt jelenti, hogy megtanulunk észrevenni mindent, ami a testünkben, az elménkben és a környezetünkben zajlik akár kellemes, akár kellemetlen dolog: a gyomrunk korgásától az éppen kinyíló virágon át a szemerkélő esőig. A tudatos jelenlét által észreveszünk, érzékelünk mindent, ami az adott pillanatban történik, jelen van.
Megtanuljuk a jelenre összpontosítani a figyelmünket, a mostra. A tudatos jelenlét lényege, hogy a jelenben élünk. A tudatos jelenlét jó módszer gondolataink lecsendesítésére; a relaxálás hatásos eszköze; és testi-lelki egészségünk és empátiánk fejlesztésére is hasznos.
Mentális és fizikai problémáinkat jelentősen enyhíthetnénk, ha időt szánnánk arra, hogy lelassuljunk, és megtanuljunk – egész egyszerűen – lélegezni. A tudatos jelenlét segítségével nyugodtabbakká, békésebbekké és összeszedettebbé válhatunk. A tudatos jelenlét nem iktatja ki a stresszt, hiszen az életünk szerves része, de segíthet hatékonyabban kezelni a ránk nehezedő nyomást. Bizonyítottan oldja a stresszt, a szorongást, az alvászavart és a depressziót is.
Keleten a meditáció és a tudatos jelenlét idestova háromezer éves buddhista gyakorlat, amely az elmúlt kétszáz évben Nyugaton is elterjedt. Nyugaton a 20. század elején kezdett elterjedni a beszélgetős terápia, például a freudi és a jungi pszichoanalízis. Az említett terápiás módszerek leginkább a múlt megértésére összpontosítanak, mondván, csak így tudjuk feldolgozni a velünk történteket.
A 21. században a kognitív viselkedésterápia (Cognitive Behavioural Therapy, CBT) vált az egyik legnépszerűbb terápiás módszerré a szorongás, a depresszió, a stressz és a függőségek kezelésében. A CBT-t sokszor olyan módszernek tekintik, amellyel kifejleszthetünk egy előretekintő, mentális „izmot”, amely segít megbirkózni a mindennapi problémákkal. Csökkentheti a negatív gondolatokat, miközben támogatja az egyéni felelősségvállalást.
A keleti és a nyugati gyakorlatok, terápiák fúziójából alakult ki a tudatos jelenléten alapuló kognitív terápia (Mindfulness-based Cognitive Therapy, MBCT) és a tudatos jelenléten alapuló stresszcsökkentés (Mindfulness-based Stress Reduction, MBSR), amelyek rendkívül hatékonynak bizonyultak a szorongás, a depresszió, a függőség, a fájdalom, a rossz közérzet és a stressz kezelésében. Az MBCT a különféle buddhista technikák és a meditáció segítségével „újratrenírozza”, és ezzel másféle működésre ösztönzi az agyat. Az MBSR emellett jógatechnikákat is alkalmaz. Mindkét módszer bizonyos gyakorlatok közvetlen, személyes megtapasztalására helyezi a hangsúlyt.
CORINNE SWEET: Mindfulness
Gyakorlatok a tudatos jelenlét eléréséhez - bárhol, bármikor c. könyve alapján